Vágyakozás-egy forró, erotikus nyári novella Neked

2012 augusztus 22. | Szerző: FrozenRose

Forog. Körbe. Míg a csengő meg nem szólal. Ez ébreszt fel.

Hogy csak boxerben vagyok, és bejött a csaj. De nekem is nagyon bejött.

 
Neki nem túl jó az összhatás, ormótlan nagy ormány, annyira szép, hogy már ronda. Sűrű borosta, afféle bőrön végig sercegős.
A nő szép, csípője karcsún ing, kívánatos, és azt hiszem, nagyon termékeny lehet.

Csak a zoknim ne lógna ki, mikor keresztbe teszem a lábam, mint egy nagy kaszáspók olyan vagyok, ilyenkor, az üvegben visszatükröződve.
De a nő mégis ezt akarja,akar engem, a széles vállakat, azt, hogy mellette legyek, és ő felette.
Évszázadok telnek el, talán évezredek is.
 Aztán egy nap eljön egy ősmagyar a nőért, akarja, feleségül megkívánja, otthon az ősöknek bemutatná egy nagy tál gulyásleves mellett.

Persze ő ezt nem akarja, mert olyan szingliszagú a történet, nem akar megmentő lenni, volt már eleget terézanyu.

 

Szóval eljön érte, és nagyon akarja, mindent megtesz, felmászik a Hét-toronyba is, vicceket mesél, mert az apjától így hallotta, aztán átszűrődik rajta a szomorúság, a magány, a kín és a vágy, igen, leginkább a vágy.
Kettesben ülnek egy szobában, csak szemben ülhet a nővel, mert erre kérte őt, ha melléülne, túl hamar közeledne.
Aztán átmennek a másik szobába, együtt hallgatják: ,,Life will never be the same, life is changing.”
De ekkor a nő már messze jár gondolatban. A kaszáspókkal szeretkezne, persze, fekete özvegyként.

Utazgatós-szingli regényeket olvasnak a kalandvágyó, magányos nők -Eat, pray, love magyar földön-

2012 június 28. | Szerző: FrozenRose

Utazgatós-szingli regényeket olvasnak a kalandvágyó, magányos nők
-Eat, pray, love magyar földön-

A hazai irodalom nagy hasonlóságot mutat e téren a külföldivel, elég itt Gilbert Eat, Pray, Love c. regényét említenünk, amely a magyar szerzőink könyvsorozataira emlékezet, gondoljunk itt Vass Virág vagy Fejős Éva könyveire.

Vass Virág Sokszor csókol India! című művét nem rég vettem kezembe, édesen andalító cselekménnyel szolgál, habkönnyű sztori, látszólagos nagy lelki vívódásokkal. Mintha maga az írónő sem tudná, hogyan tegyen pontot a történet végére.
Helyenként gyönyörű, idézésre méltó részekkel találkozunk az indiai nő szájából, de a sztori nyugati vonulata eléggé sablonos szerelmi tépelődésről szól.

 

 

Az indiai férfi-nő viszonyoknak és a kasztrendszernek viszont minden bonyolultságát, felbomló szokásrendjét átélhetjük, mivel személyesen hallott történeteken keresztül mutatja be azokat.

 
Az Ízek, Imák, Szerelmek c. könyvhöz hasonlóan kívánjuk az egzotikumot magunkévá tenni, olyan  ízeket elolvasztani szánkban, amelyhez tartozó ételek nevét kimondani sem tudjuk.

 

Keleties hangulatok, elfojtott szenvedélyek, a hit és megnyugvás ellenére is ránk találó magány, ezt mind átéltük vagy át akarjuk élni egyszer életünkben.
Olyan nőkről szólnak ezek a regények, akik mernek bátrak lenni, harmincas éveik ellenére is fejest ugranak az élvezetekbe.

Kérdéseikre mégsem kapnak válaszokat, útjuk az örökös keresés, szomorúságuk és kíváncsiságuk hatja őket újabb és újabb világok felé.